nyitólap bemutatkozás beszámolók galéria archívum fórum linkek elore fc
www.stormcorner.hu - Beszámolók - 2005-2006 - Anglia - Magyarország (3-1)

Anglia - Magyarország (3-1) (2006-05-30)

Kedd reggel ketten vágtunk neki a túrának városkánkból, a repülőtéren találkoztunk meg 11 magyarral, főleg Békés megyeiek, köztük egy-két csabai ismerős. Teljesen véletlenül kerültünk egy gépre, így a Ryanair 6.30-as gépén 13 magyar foglalt helyet. Röpke 35 perces repülőút után Manchesterben landoltunk, fél órával később pedig már a belvárosban voltunk.

A délelőtt további része a szállás megkeresésével és elfoglalásával telt. Miután minden kötelező feladaton túlestünk, visszaindultuk a központba, hogy egy kis turistáskodással üssük el az időt. Közben felvettük a kapcsolatot a "liverpooli" brigáddal, és egy skót-csabai társasággal. Mindenki csak hat körülre ígérte az érkezést, ezért a stadionhoz beszéltük meg a találkozót. Kb. öt fele indultunk a stadionhoz, és fel hatra mar az Old Traffordon voltunk.

A "liverpooli" társaságnak kellet volna még 3 jegy, ezért elkezdtünk utána járni, hogy honnan is szerezhetnének meg belépőt. Fél óra rohangálás után találtuk meg az illetékest, aki azt mondta, hogy menjünk vissza hétre. Mire visszamentünk, már kb. 30 magyar várt jegyre. Itt tapasztaltam meg először az angolok lekezelő mentalitását, először fél óráig hitegetetek az embereket, aztán bejelentették, hogy elfogyott a jegy. A következő kérdés az volt, "hogy akkor esetleg másik szektorba kaphatnánk-e jegyet?", amire jött a gyors válasz: "Oda magyart nem engedünk be!!" Kíváncsi vagyok mi lett volna, ha az angolokkal csinálják ugyanezt Budapesten... Ha jól tudom a végére mindenki bejutott, de volt akinek a lengyel haverja vette meg a jegyet, mert neki nem adtak!

Mivel lassan jött a kezdés, elindultunk a vendégszektor irányába. Amikor odaértünk, két "liverpoolit" szúrtam ki a bejártnál, akik épp a biztonságiakkal vitatkoztak egy magyar zászló miatt. Nem sikerült meggyőzni a biztonságiakat, szerintük a zászló túl nagy és ez tűzveszélyes lett volna (???) Csak megjegyzem: a stadionba még a dohányzás is tilos volt... A büfénél a többiek mar vártak ránk, és egy "Aki csabai" rigmussal üdvözöltük egymást. Mire elfoglaltuk a helyünket, már jöttek is a csapatok és kezdődött a Himnusz.

A szektorban 5-600 magyar lehetett, ebből kb. 50 Békés megyei (Telekgerendás, Dévaványa), ebből kb. 20 Előre-szurkoló szimpatizáns/SC-tag. A Himnusz valami hihetetlen élmény volt, amikor együtt énekelsz a csapattal, a többi szurkolóval a szektorban, és érzed a büszkeséget, hogy "Igen én is MAGYAR vagyok!!!!"......

Az mar a meccs elején kiderült, hogy a védelmünk lassú ehhez a szinthez (Éger, Komlósi), de már a 8. percbe zúgott a "játszik a csapat!!!" Az első félidőben sok minden nem történt, egy-két angol helyzet, egy vitatható tizenegyes Király védésével és egy Éger önkapufa.

A lelátón viszont annál több! A tábor folyamatosan énekelt, szerintem simán leszurkoltuk az angolokat. Néha néztem a hazai fanok arcát, akik nem akartak elhinni, hogy pár száz magyar ilyen lelkesedéssel buzdítja csapatát. Aki meg szerepet kapott az első félidőben, az egy csabai arc volt, aki kissé illuminált állapotával vonta magára a rendezőség figyelmét. A vége az lett, hogy mar le akarták ültetni az egész szektort (ülve nem lehet meccset nézni), de szerencsére vége lett az első félidőnek. Cigizni a büfénél sem lehetett, így a budiban kellett csillapítani a nikotinéhségét.

Mikor visszaértem a büfé elé, azt vettem észre, hogy a sárgák vágnak át a tömegen, és az ittas csabai arcot próbálják kivezetni. Ekkor én is oda léptem, hogy segítsek neki, de a rendezők mindig kiszedték a kezek közül. Sajnos az erőfeszítéseink nem jártak sikerrel, úgyhogy a srácot kivezették. A végére már engem nyugtatgatott 3 honfitársam, mert már engem is azzal fenyegettek, hogy nem látom a második félidőt. Hát, az első 10 percre nem is nagyon lettem volna kíváncsi (2-0), de gyorsan jött Dárdai bombagólja, ami visszahozta a reményeket. Jók is lettünk volna egy x-re, ha Torghelle nem hagyja ki a 100%-os ziccert, ami nekünk a mennyországot, neki meg talán egy új Premiership szerződést hozott volna. De hát sajnos kihagyta, Crouch meg berúgta, ezzel el is dőlt a mérkőzés. A végén a csapat kijött megköszöni a buzdítást, amire mi egy "szép volt fiúk!"-kal válaszoltunk. A meccs után bementük az első pubba, ami tele volt hazai fannal. Semmiféle atrocitás nem ért minket, sőt amikor beléptünk, mindenki megtapsolt minket (vagy a csapatunkat). Másnap még a varosban pörögtünk egy kicsit, még Beckhammel is összefutottunk az egyik sportboltban.

Összegzésként, jó kis túra volt, csak azt sajnálom, hogy két jó cimbi nem tarthatott velünk más elfoglaltság miatt. Pedig ez nekik való lett volna... Srácok, kitartás, remélem hamarosan együtt piázunk egy Dublini bárban...

vissza