nyitólap bemutatkozás beszámolók galéria archívum fórum linkek elore fc
www.stormcorner.hu - Beszámolók - 2007-2008 - Békéscsabai Előre NK – FTC (20-21)

Békéscsabai Előre NK – FTC (20-21) (2007-09-08)

agy várakozással tekintettünk a találkozó elé, ugyanis a lányok csak egy góllal maradtak alul a Dunaferr ellen, majd a Fáy utcában legyőzték az amúgy meggyengült Vasast.

A találkozóra 1500 néző volt kíváncsi, az állóhelyen mintegy 70-80-an lehettünk, a szurkolásból természetesen mindenki kivette a részét. A találkozó nem úgy kezdődött, ahogy várható volt, a Fradi hamar 3-4 gólos vezetést szerzett, Mátéfi Eszter hamar időt is kért. Ezután megemberelték magukat a lányok és felzárkóztunk. A félidőig felváltva potyogtak a gólok. Mindkét oldalt jól védtek a kapusok, főleg Veress Zsuzsit kell kiemelni, védései nélkül ugyanis leszakadtunk volna. Így a félidőre 10: 11-es állással vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A második félidő hasonlóan kezdődött az elsőhöz, de az időkérés után ismét magunkhoz tértünk, és Zsiga Gyula toporzékolva kért időt. Itt külön meg kell említeni a vendégek edzőjének idegbeteg viselkedését. Úgy tűnik sokat, tanulmányozta Lipcsei, Szűcs, Dragóner viselkedését, ugyanis hasonlóan artikulátlan üvöltéseket adott ki magából, illetve egyfolytában a bírói ítéleteket kritizálta. Nyilván elődjéhez és jóbarátjához hasonlóan megszokhatta, hogy rendre nekik fújnak, így nehezen vette tudomásul, hogy a két bíró nagyjából pártatlanul vezette a mérkőzést. A mérkőzés végig szoros maradt, rengeteg technikai hiba jellemezte az utolsó 10 percet. Végül egy góllal maradtunk alul, amiből a bírók is kivették részüket.



Szurkolásunk folyamatos volt, a hangerőre sem lehetett pansz. Néha még azt a 10-15 fradistát is halottuk, akik a Ligeti Egység, illetve egy Ultras 1899 drapi mögött álltak. A drapikat aztán hol kifeszítettek, hol beszedtek. Keveset foglalkoztunk velük, ugyanis olyan kiélezett küzdelem volt a pályán, hogy minden energiánkat lekötötte. A második félidő kicsit döcögősen indult, mire mindenki visszaérkezett a különböző vendéglátó-ipari komplexumokból. Ahogy telt az idő, egyre nőtt a hangerő, a végén már a dobok sem kellettek, mindenki tombolt, egyre-másra dőltek a sorok egy-egy gól után, szóval megadtuk a körítést a meccsnek.

Az ülőhelyen sem bírták a feszültséget, sokan felálltak és velünk együtt szurkoltak. Ugyan csalódottak voltunk az egygólos vereség miatt, de a lányokat kétszer is magunk elé hívtuk. A meccs után pedig „semmi érdemleges" nem történt.
Túl vagyunk az újabb „kötelező vereségen”, most már jöhetnek a kötelező győzelmek!

Részlet a fradi elleni szurkolásból

vissza